Azzal játszottam tegnap, hogy tudok-e olyan gyorsan screenshotot nyomni a screensaverről, hogy nem tűnik el a gombnyomástól.. Nagyon szeretem az itunes albumborítós önlapozgatósat, szép, és jó látni a sok, színes lemezt, jobb, mintha a polcon nézegetném. A másik, hogy egy-egy pillanatban nagyon tömör és súlyos keresztmetszetét adja a zenahallgatási szokásaimnak. Na, ki hányat ismer fel? Sokat én se..
Annyira nincs rendes kaja Manhattanben, hogy erre voltam kénytelen ráfanyalodni órára sietvén. Előtte Chinatowban vettem rosint, mert már eléggé elkopott a gyanta (a vonóhoz), meg megnéztem, amijük volt, olcsó, bambusz "sheng", ki is próbálhattam egy szakadt darabot, de nem jött belőle hang, úgyhogy otthagytam, nem való nekem fúvós. Órán most jókat tanultunk, megdícsérték a kézírásom is, meg adtam két újabb japán filmet a tanárnak, hátha megtérítődik. Hazafele meg vettem tojást, hogy reggel legyen waffel.
Megjöttek a malacok is, kicsit bénábbak, mint az angry madarak.. Mégiscsak 8" volt a bird, nem 5", mert ezek 5 colosak, és kisebbek.. Meg drágább is volt, és nincs olyan jó hangja. Több cég is gyártja őket oem, tán azért.. mindenesetre van egy normál és egy king. Játszottunk is vele este tellvilmososat. Azt úgy kell, hogy a fejemre teszek egy malacot, de mivel görbe az alja, leesik, közben férjem arconcsap egy keménycsőrű madárral, káromkodok. Utána még le is csesz, hogy béna vagyok, hogy nem tudok egy amorf gömböt a fejemen egyensúlyozni, így ő következik, de neki sem megy, csak én még el sem találom. :)
Reggel ismeretlen telefonáló boldog új évet kívánt nekem kínaiul, de szerintem ismerem, csak nem tudom, ki, mert a google számomra jött, és az van a kártyámon, amit odaadtam jó pár angolul nem tudónak.. Csak a meglepetéstől elillant a nyelvtudásom. Aztán gyorsan én is kívántam még pár embernek, és közben rájöttem, hogy több buékot lőttem el a minap, mint szilveszterkor, milyen durva már. (Olyan huszat.) Persze, azért még több a nem-kínai ismerősöm, akiknek csapatostul vagy sehogy szoktam üdvözletet küldeni, de azért cool. Mától Sárkány éve van. (De rossz ez a klip!:) Közben elkövettem a hibát, hogy a régi nyelviskolát is felköszöntöttem, mire megint azzal válaszoltak, hogy nem akarok-e fellépni a koncertjükön. :) Nem. Hiába tudok jobban, a kezdőségemmel akkor sem lennék elég cuki a 7 évesek közt..
Érdekes, ahogy hozzászokik az ember szeme dolgokhoz. A szembeszomszéd folyton autókkal kavar, és már hetek óta van egy Hummerja, ami valahogy minden nap egyre kisebbnek tűnik. Emlékszem, ilyen volt Svájcban is, hogy nem vettem észre a Ferrarikat, Porschékat meg a fényezett, tiszta autókat többé, bezzeg otthon egy lemosott VW Golf is wow. Itt meg, ugye a méretek, ha valamin megdöbbenek néha, az a Fiat 500, hogy milyen kicsi. Ez itt meg egy H2 elvileg, de én már H3-nak néztem volna, vagy még annak se.
Hólapát harapó hangjára ébredtem. Vicces, hogy a hétfői, kínai újév (sárkány) a tavasz kezdetét üdvözli. Szó szerint 春節 "spring festival". Hát, remélem, ma gyorsan elolvad, egyébként tényleg hétfőre már 11 fokot mutat az előrejelzés. Azért szép, fehér.. Kicsit még várok a lapáttal, hátha magától is elmegy.
Tegnap megírtam a házit, amiben az új szavakat kell felhasználni, jó játék, hogy bárhogyan ki tudom hozni belőle a sztorit, amit mondani akarok. Aztán írt a tanár is, meg ajánlott egy japán filmet, de hogy az újak (80's+) milyen gusztustalanok, csak belek és pornó. Mondtam, hogy rosszul tudja. Marhára irritálnak az ilyen "a régi jó, az új rossz" emberek, oké, 72 éves szegény, honnan tudná, az egész világképe, tudása fekete-fehérben alakult ki, meg még sznob is. De amikor fiatalok jönnek ezzel, az már szánalmas. Ilyeneknél szerintem mindig valami lelki gáz van, hogy a szüleik életét próbálják újraélni vagy nekik benyalni vele, vagy foglamam sincs, miért rajong valaki olyan zenéért, ami előbb volt, mint hogy négykézlábra állt, és aztán értetlenkedik, fél attól, ami a valóságban körülvette. Még fiatalon. Mert aztán 20-30-40 évesen meg már úúúúúú jaj mi van.
Namindegy, ehhez képest advanced, hogy egy '77-es filmet ajánlottak, és már színes is, úgyhogy megnéztem, mert volt benne shamisen. Egy vak nő mászkált vele, minden pasi leteperte, és marha szerencsétlen volt, de közben mutattak szimbolikus tengert, hajlongó búzát meg madarakat, meg volt minden, ami a filmszakos bölcsésznek ingere. Az egész arról szólt, hogy de rossz az élet, és rájöttem, hogy tényleg ezek a régi nagy művészi filmek sokszor arról szólnak, hogy dráma, és közben kurva okosnak gondolják magukat a megfejtésért, és ahogy azt elbújtatják metafórásan. Pedig pont ez van, ezért maradnak szüzek 30 évesen kötött kardigánban, mert aki bújkál, és nem mondja ki egyenesen, amit gondol vagy érez, annak tényleg nagy dráma lesz az élete. Csakhogy ebben semmi felemelő vagy művészi nincs, ezt balfaszságnak hívják, és az esetek nagy többségében nem kerül vászonra, és nem adnak érte díjat európai filmfesztiválon. Persze, az igaz, hogy száz évvel ezelőtt, Japánban, vidéken, vak, árva nőnek lenni nem lehetett egy nagy karrier, de aki ezt ma, dvd-ről nézi, és azonosulni tud a főhős tragédiájával, az valamit nagyon elbaszott.
Elmentem a koreaiaknál megkóstolni a kávékrémes tortaszeletet, de nem ugyanolyan, mint a kapuccsínótortám belseje volt, könnyedebb, ám finom. Mióta elfogyott, hiányzik! Aztán mandarinórán a tanár a kettőből egy órán át az intézet újévi képeslapján szereplő, 8 betűs, klasszikus verset magyarázta (amit ő fordított le).., alig maradt idő elolvasni az új szavakat a még nem is vett leckéből, ami még az előző szint vége volna, talán majd begyorsul.. Bár érdekes és szórakoztató amúgy, ha nagyon ráérek, lehet, én is írok egy olyan kínai verset. Nem kell rímelnie sem, de amúgy minden más durván meghatározott. Ezen kívül meg úgy fújt a szél, hogy sapkát kellett húznom.
Remélem, nem mérges az új kínai tanár, hogy óra után 15p-cel elsiettem, mielőtt kiosztotta volna a házit, írtam, hogy bocs, de még nem válaszolt, majd meglátjuk ma. Nem mindegy, hogy 10-re vagy 11-re érek haza éjjel.. Viszont nagyon érdekes dolgokat magyarázott. Pl. kiderült, hogy sok tone (szó/szótaghanglejtés) nem is random. A "messze" pl. felfelé megy /, a közel az olyan, mint a "pici" lefel: \/, a "magas" szóé pont magas hang, a férfi is felfelé, a nő pici v. Aztán ami még érdekes volt, hogy a szórend, a szavak hatásköre milyen logikus. Drive car go restaurant. Nem Going to restaurant driving a car, mert nem az étteremben autózik, hanem először beül, aztán megy, és aztán eszik. A másik meg, hogy van ilyen resultative complement az ige után, ami hozzá kapcsolódik. Pl. ül-jó: Ülj szépen. De az igazán logikus példa volt, hogy I took-wrong bus. Nem a wrong bust tékelte, mert a busz nem rossz, csak a nyugati ember mindig mást hibáztat. :) A busznak semmi baja nincs, ha másikra szálltál, akkor te b..tad el. Rosszul szálltam a buszra, mert nem az volt, amelyikkel mennem kell.
Majdnem beírtam rá, hogy én is színvesen betenném a ruhásszekrényembe. :) Nemcsak a mellényt. Amúgy szezonvégi kiárusítás van, de nem lett tőle megfizethetőbb.. Majd ha a Mandarin hotel 35. emeleti medencéjéből nézzük a Central Parkot, áttaxizunk venni pár pólót itt, addig marad az egyszem kincs Moleskinem. De ha milliomos leszek, akkor szeretnék egy szobát antik, kínai bútorokkal teázni. Meg olyan fedeles csészét.
Bútorboltozunk ma, olyan bőrfotel kéne, mint a Mátrixban Morpheusé, de vagy nincs, vagy drága. Meg reggel -7 fok volt. Az étteremben megismertek "you're the one who likes pork schnitzel". :) Hazafele meg a Searsbe mentünk hosszabbítóért, és a sok körfűrész meg gép mellett egyszercsak ott volt egy csomó plüss Angry Bird (csak piros és fekete, 5"), 2.50-re leárazva! (Hivatalosan 13-ba kerülnek plusz shipping.) Úgyhogy kénytelen leszek még malacokat is rendelni mellé.. Jót dobálóztunk. :) Hangjuk is van, mint a játékban. Amúgy arra gondoltam, milyen jó lenne egy ilyen, életnagyságú theme park, ahol ládák vannak meg minden, és rendesen, állva, kézzel kell kicsúzlizni őket..
Lehet, hogy az imap modernebb, de azért jó, hogy volt már régen pop3 is, meg nagyfloppy, így most döbbentem rá egy keresés közben, hogy a levelező programomban (thunderbird, régen outlook volt) a legrégebbi email 1995 októberi. De a múltszázadi levelezéseim is meglepőek, a sok elfeledett ember.. Lehet, megkeresek párat a neten. :)